A TŐZSDE
Gondolom sokan tudjátok rólam, hogy szoktam tőzsdézni. Két éve
kezdtem el, és húsz éves korom óta dédelgettem ezt az álmomat.
Azt is gondolom, hogy a mai tőzsde működése sokakat érdekel, és
titokban szeretnének benézni egy kis fölös’ pénzzel.
A közhiedelemmel ellentétben a mai tőzsdézéshez nincs szükség
milliókra, és nem is a tőzsdéző épületekben üvöltenek a
brókerek és a kereskedők. Már otthonról, kis pénzzel is neki
lehet állni (100-250 font, 35-80 ezer forint). Nem áll szándékomban
stratégiai tanácsokat adni, hiszen magam is csak nemrég értem el
a haladó szintet. Pusztán néhány alapvető figyelmeztetést írok
le, aranyszabályokat – melyekkel szinte minden tőzsdés
könyv/videó/szeminárium kezdődik – , valamint a tőzsde
működését.
Első aranyszabály:
CSAK OLYAN PÉNZZEL TŐZSDÉZZÜNK, AMIT NEM BÁNUNK, HA ELVESZÍTÜNK.
Bizony, bizony. Ha mindenedet beleölöd a tőzsdébe, stresszes
leszel, melynek egyenes következménye a meggondolatlanság. Ne
tegyük! Ha szeretnénk tőzsdézni, tegyünk félre havonta egy kis
pénzt rá, kihagyunk pár Mcdonalds-ot, sablon-mozi estét,
bulizást, és hamar megvan a pénz. Persze nem garancia, hogy
megsokszorozzuk, de ha nem próbáljuk, akkor lehet költeni a
fentebb említett dolgokra is, amikből egészen biztosan nem fogunk
semmiféle profitot látni.
Tartsuk észben, hogy tőzsdézni nagy tapasztalatot igényel.
Szakértők azt állítják, hogy 1-3 év a kezdő stádium, 3-5 a
haladó, és utána már talán tudunk csinálni nagyobb pénzeket.
Ez persze nem törvényszerű, csinálhat valaki nagy pénzeket már
az elején is, de az csak puszta szerencse. Aki nem fél kockáztatni,
próbálja ki. Egy biztos a tőzsdével kapcsolatban:
PÉNZÜNKET AKÁR MEGTÍZSZEREZHETJÜK EGY JÓL MEGNYITOTT POZÍCIÓVAL
AKÁR EGYETLEN NAP ALATT IS, DE UGYANILYEN GYORSAN MEG IS
TIZEDELHETJÜK.
A sztereotípia mindig arról beszél, hogy ez vagy az az ember ennyi
és annyi pénzt bukott a tőzsdén, kocsik, házak vesztek oda. Tény
és való, ez megeshet azzal, aki az első aranyszabályt nem tartja
be. De arról már kevesebbet lehet olvasni, hogy sokan szinte a
minimális belépőösszeggel is szarásig keresték magukat.
Magyarországon nem sok tőzsdéző embert látni, de Londonban elég
sokat. Néhányukkal beszéltem már, volt aki nagy pénzekkel
kezdett bele, volt aki kicsivel, volt, aki megszedte magát és
visszavonult, mások kialakítottak egy biztos stratégiát és vígan
élnek belőle ha nem is milliomosok. Rajtunk áll. De az biztos,
hogy bármelyiket is szeretnénk, a tapasztalat elengedhetetlen. A
szerencsére nem lehet alapozni, mert ha szerencséd volt egy
instrumentummal ma, másnap még bukhatod az egészet egy másikkal,
sőt akár ugyanazzal.
A TŐSZDE KONCEPCIÓJA
Gondolom mindenkinek van egy alapvető elképzelése arról, hogy a
tőzsde hogyan működik. Végy egy rakat
részvényt/valutát/nyersanyagot/ketrecben tyúkot/raktérnyi
disznót/gabonát/rezet/aranyat/olajat, várj pár hetet, hónapot,
és add el.
Ugye első kérdés: mi van, ha nem veszi meg senki? Ne aggódjunk
ezen: ez az öreg koncepció, és már a múlté. És mi van, ha az
árak lefelé mennek? Ez az árnak jogában áll :) De itt a csökkenő
árból is lehetünk nyereségesek. Hogyan?
Manapság a tőzsdézés egy úgynevezett CFD (Contract for
Difference) koncepcióval működik. Hogy ez mit is jelent?
A CFD Trading-el hogy egy számottevő mennyiséghez hozzáférjünk
annak csak egy kis részét kell bevállalnunk. Nevezzük Önerőnek
a könnyebb érthetőség kedvéért. Például veszünk egy darab
részvényt, és kapunk kölcsön százat. És itt jön a lényeg: a
Contract for Difference, vagyis változásra szerződés azt jelenti,
hogy a mi részvényünkhöz adott száz másik kölcsönrészvény
ÁRVÁLTOZÁSA az, ami a mi részvényünk értékét növeli vagy
csökkenti. Hogy mennyi részvényt kapunk így „kölcsön”, azt
a Leverage (Tőkeáttétel) érték határozza meg, ami minden egyes
instrumentumnál más. (Instrumentum = minden, amivel a tőzsdén
kereskedsz).
Világos eddig? Nézzük meg ezt a dolgot egy példával, hogy
tisztább legyen mi az a CFD. Adott egy részvény, mondjuk Intel.
Egy létező számítástechnikai cég.
A Leverage érték 1:20. Ez azt jelenti, hogy 5 részvényt (ebben az
esetben ez a minimum, Amount: 5 shares) vásárolsz, és kapsz
kölcsön 20-szor annyit, aminek árváltozása növeli vagy
csökkenti a te részvényed értékét. Természetesen te nemcsak 5
részvényt vehetsz, hanem akár ötvenet is, ekkor ennek húsz
szorosának az árváltozása növeli vagy csökkenti a te ötven
részvényed értékét. Ezt aztán eladod, vagyis lezárod a
pozíciót. Nem kell aggódni, mindig lesz, aki megveszi, csak legyen
nyitva a tőzsde.
Menjünk bele még jobban a számokba. Maradjunk az Intel
részvénynél. Öt részvény ára 5.37 font. Ez a tőzsdei érték,
a valós részvény ára sokkal több, főleg egy ilyen nagy kaliberű
cégnél, de most nem valós részvényt veszünk. Öt részvénnyel
megnyitod a pozíciót, ami azt jelenti, hogy veszel öt darab
részvényt. A Leverage érték még mindig 1:20, tehát öt
részvényért 100 másik részvény árváltozásából
profitálhatsz, mely részvények összértéke 107.33 font (5.37 *
20). Ez világos eddig?
A részvény ára emelkedik mondjuk 0.50%-ot, vagyis fél százalékot.
A részvényeink ára felmegy 107.33-ről 107.86665-re. Ugye ez
szinte semminek tűnik. Most jön a CFD lényege. A fél százalékot
máris megszorozhatjuk hússzal (Leverage), ami összesen 10% lesz.
És a mi saját részvényeink ára már 10%-al több, vagyis
5.37-ről 5.907-re megy fel. Másik számolási mód, hogy a Leverage
utáni érték nyitási- és zárási különbsége adódik a
kezdőtőkénkhez. Vagyis 107.86665 - 107.33 = 0.53665. És a kezdő
5.37 + 0.53665 = 5.90665 vagyis 5.907. Érthető? És most
szorozzunk. A pozíciót nem öt részvénnyel, hanem mondjuk
ötvennel nyitottuk meg. Ekkor 53.7-ról az ár felmegy 59.07-re.
Kerestünk hat fontot szinte percek alatt. Ez még apróság. És
most vegyünk elő egy másik érdekes dolgot, ami nem részvény,
hanem tőzsdeindex. Például a Dow Jones, ami Amerika 30 vezető
cégének összesített piaci mutatója.
Itt a Leverage 1:294-hez, és nem részvényt, hanem Contractot
veszünk (lényegében mindegy, mit veszünk, a változás a lényeg).
Az öt (minimum) Contract-nyi alapérték 20.75, melyhez 6,103.43
fontértéknek megfelelő Contract változását kaphatjuk meg. Most
számoljuk ki, hogy ez a 0.50%-os emelkedés mennyit tesz öt
Contract-al, és mennyit ötvennel? Öt Contract: 0.50% *294= 147%.
20.75 + (20.75 *1.47) = 51 egész 0302 font.
Na ez már jobban hangzik, ugye? És most számoljuk ki ezt a
tízszeresével. Kezdőtőke: 207.5 font. Leverage utáni érték:
61,0343.9. Végösszeg: 207.5 fontból csináltunk 512.5 fontot. És
hogy mennyi időbe telik ez a 0.50%-os változás? Percekbe, vagy
órákba. Vagyis piszkosul gyorsan.
Ez pusztán matematika. Most, hogy magyarázom, felidézem magamban a
kezdeteket, mikor mindezeket igyekeztem tanár és mentor nélkül
megfejteni. Eltartott egy ideig. És ez még csak az első lépés.
Ha nem értjük a CFD lényegét, és a Leverage jelentőségét, nem
szabad továbbmennünk, mert gyakorlatilag fogalmunk se lesz, mit
csinálunk. És az ilyen, mint általában az élet sok területén,
ritkán vezet jóra.
További magyarázat mi mit jelent:
Current Rate: Ezzel nem kell foglalkozni, ami nekünk kell, az
a Required Securities mező.
Value: Leverage utáni valós érték, aminek árváltozásából
profitálunk.
Unit Amount: Ez a minimum egység, amivel megnyitjuk a
pozíciót. Itt állítható be magasabbra.
Premium buy/sell: A Premium Time időpontjában nyitva
lévő pozíciók értékének százalékos aránya. Vagyis a Dow
Jones esetében 0.019% és 0.01%. A Leverage előtti értéket veszi
figyelembe, vagyis ha van megnyitott pozíciónk 20 font értékben,
akkor annak a százalékos aránya. Ez egy amolyan napi díj azért,
hogy kereskedhetsz az adott platformon. Napi szinten elenyésző, de
hosszú távon nyitva lévő pozícióknál számottevő lehet. Ez
arra sarkall minket, hogy rövid távon kereskedjünk, maximum
egy-két hét.
Initial Margin: Kezdőérték, aminek magasabbnak kell lennie
a jelenlegi Equity értéknél:
Equity: ezekben az ablakokban nem látható, csak az
account-nál. A lényege, hogy az Equity az az érték, ami a
rendelkezésre álló egyenleg és a jelenleg nyitott pozíciók
pillanatnyi feltételezett lezárása után fennmaradó összeg.
Példa: van 100 fontunk az accounton, és nyitottunk egy pozíciót
20 fontért. Az ár nem mozdult meg. Equity 100. Buy pozíciót
nyitottunk, és az ár felment. A 20 fontunk már 28-at ér. Equity
108. Az ár visszamegy, leesik 20 font alá, most csak 15-öt ér.
Equity 95. Érthető?
Maintenance Margin: ez egy amolyan biztonsági funkció. Ha az
Equity leesik annyira, hogy közeledünk ehhez az értékhez, a
program figyelmeztetéseket küld sms-ben vagy E-mailben, hogy
közeledünk a határhoz. Ha túllépjük, a pozíciók függetlenül
attól, hogy veszteségesek, automatikusan bezáródnak. Mindezt
azért, hogy a betett pénzünkön felül ne vesszünk újabbat.
Megesik, kezdők látni fogják, hogy ez az érték aktiválódik :)
Láttam én is párszor, de még szerencsére előtte kivettem a
profitot, vagy ha az nem volt, akkor legalább azt, amit betettem.
Expires Daily: Yes vagy No. Van, ami naponta lezáródik.
Expiry date: Bár lehet, hogy naponta nem záródik be a
pozíció adott instrumentumnál, attól még bezáródhat pár
nappal vagy héttel később. Ezt a tőzsdei irányítók állítják
be. Vegyünk egy példát, ami a jelen sorok írásakor az olaj
(Oil). Az ár a béka segge alatt van, általában a Rate 90-100
körül mozog. Most 55 körül van. Logikus, hogy érdemes lenne
bevásárolni, hiszen pár hét vagy hónap, és az ár visszamegy,
és csilliárdokat kaszálhatnak egyesek. Éppen ezért, a tőzsdei
irányítók, akik felsőbb utasításra, (kormány) úgy állítják
be ezt a határidőt, hogy az ilyen spekulánsok ne tudjanak így
kereskedni. Ha hagynának, elég komoly gazdasági következmények
lennének világszerte, akár országok is befektetnének, és a vége
egy újabb gazdasági válság lenne, mert senki nem venné meg a
végén a magas áron.
Trading hours: Ez egy fontos dolog. Bizonyos pozíciókat CSAK
akkor lehet bezárni, ha az adott tőzsde nyitva van. Ha európai
tőzsdén kereskedünk, akkor értelemszerűen reggel 7-8-tól
délutánig vagy estig, amerikai tőzsde délután és este, ázsiai
hajnal és éjszaka, és így tovább.
Change: ( a név mellett, a százalékos érték). Talán ez a
legfontosabb mind közül. Megmutatja, hogy jelenlegi érték
mennyivel különbözik az előző napi tőzsdezáráskori értéktől.
Ha az érték pozitív, az ár felfelé mozdult, ha negatív, akkor
lefelé. Ne feledjük, mi ugyanúgy profitálhatunk a csökkenő
árból is.
Tehát most már tudjuk mi a CFD és a Leverage, mi a pozíciónyitás
és zárás. De hogyan kereskedünk egyáltalán?
Két lehetőségünk van, ha valaminek az árváltozásából
szeretnénk profitálni. Buy (Vétel), vagy Sell/Short (Eladás)
Továbbra se keverjük össze a tényleges eladással, mikor lezárjuk
a pozíciót (Close).
Követve az alap koncepciót, vagyis veszünk valamit, várunk míg
az ár felmegy és eladjuk, mindezt a fenti példákat követve
különböző számértékekkel, gondolom teljesen egyértelmű. Ezt
kimeríti a Buy funkció. Ismét hangsúlyozom, itt még nem
értékesítünk, csak ilyen irányú szándékkal nyitjuk meg a
pozíciót.
Ám mi van akkor, ha mi abból szeretnénk profitálni, ha az árak
lemennek? A tőzsdén erre is van lehetőség, erre van a Sell/Short
funkció. Ilyenkor eladásra kínáljuk a dolgot, és akkor adjuk el
ténylegesen, mikor az árak elérik a kívánt értéket. Gondolom
itt joggal felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kínáljunk eladásra
valamit, amit még nem vásároltunk meg? Ez egy kicsit bonyolult
lesz, ha esetleg a CFD rész még nem volt az :)
Sell általában valuta, Short általában minden más, de mindkettő
ugyanazt takarja. Mikor eladásra kínálunk valamit, akkor a tőzsdén
nem kell előzőleg ugyanebből vásárolni. Ilyenkor az történik,
hogy a pozíció nyitásának pillanatában az adott áron hitelre
veszünk instrumentumokat, és azonnal el is adjuk. Ámde a tényleges
árat még nem kapjuk meg. Ilyenkor várunk, míg az ár lemegy.
Mikor lement, kifizetjük az Instrumentumokat a jelenlegi áron a
hitelezőnek, és megkapjuk azt a pénzt is, amiért már eladtuk.
Vagyis a jelenlegi ár alacsonyabb, mint mikor megvettük hitelre,
tehát kevesebbet fizetünk vissza, mint ami a pozíciónyitási ár
volt. Bonyolult, mi? :) Nem kell megijedni: ha Shortolunk
(továbbiakban Buy-olunk és Short-olunk, hogy szokjuk az angol
kifejezéseket), akkor lényegében ugyanazt az elvet követjük,
mint Buy esetében, csak a háttérben máshogyan zajlanak a dolgok.
És az minket egyáltalán nem érdekel :)
MIVEL LEHET KERESKEDNI A TŐZSDÉN?
A tőzsde kétszáz éves múltra tekint vissza. Eleinte kereskedők
cserélgettek árukat, részvényeket, hajókat, ágyúkat,
rabszolgákat, sőt még ritka növényeket is (például egyetlen
tulipánhagymáért tehetősebb emberek képesek voltak akár egy
egész házat adni). A tőzsdén gyakorlatilag több ezer dologgal
lehet kereskedni, de ma már elég nehéz rabszolgákat vagy ágyúkat
vásárolni :) És nem is mindegyik hozzáférhető mindenkinek. Aki
a londoni, New York-i, frankfurti, Hong Kong-i, tokiói vagy
bármelyik nagyobb tőzsdére napi szinten besétál, az olyanokkal
is tud kereskedni, amikkel mi nem. De ez minket nem érdekel, hiszen
hagytak nekünk pár ezer dolgot, amikkel nem fogunk unatkozni :)
Öt nagy csoportba sorolhatóak az instrumentumok:
1. FOREX: Foreign Exchange avagy külföldi valuta. Sokan
gondolják, hogy megyek tőzsdézni és veszek angol fontot olcsóért,
hogy majd ha felmegy, eladjam. Ilyen már nincs. A Forex mindig
párban van valamivel. Major (Fő valuta) és Minor (mellék valuta)
bontásban érhető el. Íme a Major Forex lista.
Mint sejthető, ha a GBP (angol font) szárnyal, de a vele párban
lévő mondjuk USD (Usa dollár) leesik, akkor az ár stagnál.
Kompenzálják egymást. De ha a GBP kétszer annyit emelkedik, mint
amennyit az USD csökkent, akkor összességében egyszeres
emelkedésről beszélünk.
2. COMMODITIES: Nyersanyagok:
Íme a lista:
Olaj, arany, réz, gabona, kukorica, platina, gyapot, stb. Alapvető
dolgok. Általában Expiry date-el járnak együtt, hogy elejét
vegyék az előbb említett olaj-szerű tőzsdeválságnak.
3. INDEX (Többesszám INDICES). Tőzsdeindexek.
Dow Jones, S&P 500, FTSE100, DAX 30, CAC 40, stb. Gondolom sokan
hallottunk már ezekről. Ezek nem mások, mint az adott ország
vezető cégeinek összesített piaci teljesítménye. Például DAX
30 = Germany 30. Allianz, Daimler Chryler, Lufthansa, Adidas,
Siemens, Volkswagen, stb. Nagy és komoly cégek.
4. ETF Exchange-Traded fund.
Ez a rész bonyolult, sose kereskedtem még ilyenekkel. Nem tudnám
lefordítani magyarra a nevét. A lényeg, hogy ez egyfajta virtuális
megfelelője az előbbi három csoportnak. A profik itt szoktak
időzni. Én nem vagyok profi, tehát majd visszatérek.
5. SHARES (részvények)
Ebből annyi van, mint égen a csillag. Hogy csak az amerikai piac
néhány cégét másoljam be:
A Shares-ekre igaz az, hogy általában ezek tudnak elérni kiugró
eredményeket rövid időn belül, hacsak nem történt valami komoly
gazdaságot megrendítő esemény (például Tsunami Japánban), ami
az Indexeket lódítja meg valamilyen irányba.
Személy szerint Londonban úgymond nyitott szemmel járok. Figyelem
az újonnan megnyílt éttermeket, raktárcégeket, fuvarozókat,
áruházakat. Ha egyre többet látok valamiből, máris kezdek
utánanézni, és ha van a tőzsdén részvényük, és kecsegtető,
próbát teszek vele. A részvények általában alacsony Leverage
értékkel futnak, tehát jelentős változásra van szükség ahhoz,
hogy számottevő profitunk legyen, de ha nagyobb pénzekkel játszunk
ez sok lehet. Jellemző még rájuk a „biztonság”. Nagyobb cégek
nem fognak egyik napról a másikra bezárni, és ha mégis, annak
van jele. Időben ki lehet szállni, és valami más után nézni.
MIVEL ÉRDEMES KEZDENI?
Nos, személy szerint a Plus500 céget javaslom kezdetnek, mert itt a
legalacsonyabb a minimum deposit (100 font), de jó még a Forex.com
is (minimum 250). Bizonyos helyeken még ennél is magasabb 500, de
lehet akár 2500 is. És ami fontos, hogy szinte minden platformon
találunk demo Account-ot, vagyis játékpénzt, amivel
gyakorolhatunk. Csak egy E-mail cím kell, mint sok egyéb helyen.
Aztán ha úgy döntünk, hogy nekikezdünk valós pénzzel,
regisztráltatnunk kell minden egyes eszközt, amin futtatjuk a
programot (számítógép, telefon), valamint fényképes
regisztráció is kell, stb. Bizonyos platformok nem engednek be csak
akkor, ha már van minimum egy éves tapasztalatunk. Ezt a
tapasztalatot el lehet érni a Demo pénzzel, de mondhatod azt is,
hogy hát persze, van elég tapasztalatom. Senki nem fog utánanézni.
És máris bent vagy.
Személy szerint nagyon megkedveltem a tőzsdét, az izgalmát, és
leginkább a potenciálját. Manapság sok Online Marketing létezik,
amiben azt hirdetik, hogy csinálhatsz ennyi és annyi pénzt
különféle marhaságokkal. A tőzsdés dolgok is néha bekerülnek
ebbe a kategóriába, de tapasztalatból mondom, hogy a tőzsdén
bizony tényleg meg lehet csinálni a napi nagy pénzeket. Csak
érteni kell hozzá, és tapasztalatot szerezni.
Sok sikert, ha nekikezdesz, és ha kérdésed van ne habozz írni,
segítek, ha tudok!
Még a jövőben írok ide ötleteket, tanácsokat, ahogy szedem
össze a tapasztalataimat egyre jobban.
